CSAK A HOLD AZ ÉGEN, CSAK A NAP RAGYOGJON, SEMMI (SENKI) MÁS NEM KELL…
Minden horoszkóp főszereplője sok-sok kisember – nagy is lehet, aki annak gondolja önmagát -, hogy aki beleszületett ebbe a földi létbe, hogy nézze meg és lássa meg A-Z-ig merre és miért is érdemes élni. Mit is gondolok én? Elég régóta bírom az asztrológiát, kijelenthetem már, szó sincs a jövőről, „csak a holnapról, holnap utánig megy a disputa”. Ha nincs meg valami holnap után se, akkor soha semmi se legyen. A vágyakozás és várakozást a XX. és a XXI. sz.-i embere ezt favorizálja, de nem is hiba, de már nem aprócska gond
Mintha, az ember alkalmatlan a válság és a változás menedzselésre, mert a holnaporientációban elveszett a dicső jövőkép! Képtelenség, azzal előállni, hogy a horoszkóp lényegében arról szól: az egymás jobbá tétele a cél, mind eközben ismerjük meg önmagunkat. Igaza van a pszicho-tudományos állításoknak, hogy a generációs különbségek miatt korlátok születtek, amelyeket – a földi határokkal ellentétben, melyek mostanság némelyek már-már szabadon átjárhatók – testi, lelki és érzelmi szinteken nem!
„Csak a Hold az égen, Csak a Nap ragyogjon, Nekem semmi (senki) más nem kell” – Bódi László (Cipő) szabad fordításban, ennek a segítségével igazolva látszik a tematika lényege. Az én generációm tapasztalatai szerint, hogy: „az életet nem megélni, hanem túlélni kell”, a maiak, inkább belevetik magukat az élet sűrűjébe, már holnap, vagy holnap után. Vagyis, az „itt és mos, de rögtön ízibe, a többi nem számít”. A jövőről „papolni”a nevetség tárgyává tettem időnként magamat, ha csak egy szót is ejtettem a horoszkópjából!
Hogyan kell élni? A mi generációnk embere asztrológiai tudás nélkül is kijelentheti, hogy összességében mégsem rontott el mindent. Saját példáink sorát hozzuk fel, majd csodálkozunk – én már nem – érvénybe lép a „ráérünk arra még”, hogy a holnaputánra, vagy az utánra gondolkodás. Az örök fiatalság-érzet tudatában nem is meglepő, fel sem merül bennük az, hogy a privát biztonságon túl van más is, mint pl. a közös érdekek nézete.
„Érted haragszom, nem ellened!”- már-már a rizsa (mese) kategória! Azonnal szavakba öntve életbe lép, hogy miért olyan nehéz valamiféle módon kifejeznie önmagunkat. Én tudom, hogy miről beszélek és írok, mégis a kérdezőim zöme, agyilag egészen máshol jár. Lehet definiálni ezt is, hogy: „a holnap, vagy holnap után – életben”, mintha nincs szükség a jövő tervezésére, talán elég lesz egy esetleges világégés után, krízisben vagyunk!
Nem tudom milyen lesz a jövőbeni asztrológusok problémája ezzel, az én meglátásom szerint „betagozódnak” a szerepeink. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a jelen korosztály a jövőben ezeket a szavakat használja, pl. hogy: „Amíg az én kenyeremet eszed, addig az van, amit én mondok!” Az erről való elemzések során néha-néha már eljutottam arra a pontra is, hogy: fogalmam sincs hogyan lesz a biztonság és védettség érzete a jövőben! De nem is aggódom, mert több ezer éves asztrológia bizonyította, minden van, s lesz: a jövő!
„A holnap és a holnapután – élet” analógiájában nálam az az általános tapasztalat jött le, hogy ez az időpazarlássá degradálódott le, mint pl. a gyermekvállalás kérdése! Milyen szerepet játszik a ma ember életében az erotika, a játék öröme, a társasági szórakozás és a kreativitás. A Napnál is világosabban arra a következtetésre jutottam, hogy lenne, volna mit tanulnom – elfogyott az időm rá! Teljesen egyirányú utcába kerültem…
Ha arra terelődött a költői kérdés, hogy a munka, az egészség dolgában mit is lenne jó tudni? Csak semmi gürizés! Vagy rettegés színezete van, ha az egészségről volt szó. Van egy másik is, csak semmi karmázás! Meglepődtem, a XX. és a XXI. századi halandó, nem kért egy nyúlfarknyi sort, gondolatot sem. De, a kiskutyámról/kismacskámról, ha lehetséges, bővebben! Nem tudom, hogy ez a jövőre nézve mit bizonyít, csak félő, mintha az emberi(ség) kihalni látszik…
Sopron, 2020. vagy 2022. márciusában a írhattam, a COVID-járvány “ihletett” meg…
Steiner Gergely asztrológus
Horoszkóp kérés esetén az elérhetőségeim: (ismeretlen szám esetén nem fogadom a hívásokat):
http://www.steinergergely.hu/?p=68Az írás Steiner Gergely szellemi tulajdonát képezi, amelynek részben vagy egészben való közlése, a forrás megjelölésével, kizárólag a szerző engedélyével történhet.